Indonézia szép és jó, és mitagadás, könnyű hosszú időre elveszni benne, de azért egy nyugati kockafejűségben, higiéniában és szabályszerűségben szocializálódott anyámasszonykatonájának, mint amilyen én is vagyok mondjuk, átlag félévente nem árt egy-egy rövid látogatást tenni az országhatáron kívülre is. Olyan közeli kistigrisekhez, ahol teszem azt jár metró a nagyvárosokban. Meg a pályaudvarokon percekben kifejezett menetrend van (példa: „20:45-kor indul a legközelebbi vonat Butterworth-be”) és nem napszakokban kifejezett (példa: „kora este TALÁN indul egy busz Bogorba, de inkább elviszlek én a tragacsommal, persze reklámáron!”). Meg van rendes ázsiai kaja, nem csak az indonéz „kulinária” könnyfakasztó remekei. Meg a lakosságnak nem dohányzik a 120%-a, csak mondjuk 30-40. Meg ahol van járda. Na, valahogy így keveredtem a csilli-villi Szingapúrba, egy rövid látogatás erejéig.

img_1312.jpg

Mennyi kecske, mennyi mét, legyen neve Oroszlánváros!

A legtöbb délkelet-ázsiai ország dicső és fényes múlttal, ellenben annál kevésbé magasztos jelennel rendelkezik. Szingapúr esetében ez pont fordítva van. A városállam alapításáról keveset tudni, a monda szerint „valamikor a setét középkorban” erre járt egy szumátrai herceg (a manapság a prosztóságtól finoman szólva sem éppen mentes Szumátra akkoriban a régió legjelentősebb birodalmainak központja volt), aki elhaladtában megpillantott egy oroszlánt az egyik szigeten. Ez ihletett adott neki arra, hogy kikössön, és mocsaras területen települést alapítson Singapura ('oroszlán város') néven.

Aztán pár száz évig semmi nem történt, Szingapúr jelentéktelen sutyerák kis halászfalu volt, mígnem 1819-ben erre járt a brit felfedező, Sir Thomas Stamford Raffles, hogy a brit birodalmi flottának bázis után nézzen. Raffles fedezte fel egyébként a délkelet-ázsiában felfedezhető dolgok nagy részét, róla van elnevezve például a rafflézia is, a világ legnagyobb virágja. Az angol úr ugyan oroszlánt nem látott, mégis úgy határozott, hogy Szingapúrt feltuningolja és korszerű kereskedelmi és kikötő központot hoz létre belőle.

img_1181.jpg

Ami pedig remek ötletnek bizonyult, ugyanis Szingapúr azóta is prosperál. A második világháború után nem sokkal a brit hódítók távoztak a térségből, azóta a városállam lényegében egypártrendszerű katonai diktatúra – és szoros állami szabályozás/felügyelet alatt éldegél és fejlődik tovább.

Na de kik is a szingapúriak?

A keménykezű militáns vezetésnek és a kínai fegyelemnek köszönhetően Szingapúrban nyoma sincs a térségben egyébként annyira jellemző trógerságba hajló lazaságnak, hovatovább, mindent, tényleg mindent szabályok korlátoznak. Úton-útfélen tiltótáblákba ütközünk. Valaki egyszer rágót ragasztott a metróajtóra – később a rágózást úgy, ahogy van, betiltották. Ha eldobáljuk a csikket, súlyos dollárokat kell fizetnünk. És így tovább. Szingapúr a világ egyik legjobban térfigyelt országa – a Nagy Testvér itt tényleg mindent lát, ez rendet, fegyelmet eredményez, de többek közt frusztrációt is, a világon itt az egyik legmagasabb az öngyilkosok hányada.

img_1233.jpg

Az eredeti őslakosok a malájok. Ők meglepő módon malájul beszélnek (ez a nyelv szolgál alapul az indonéznek is) és muszlimok. Van még azonban egy szekérderéknyi indiai és kínai is. Előbbieket a britek hozták magukkal a kolonizáció idején, főleg különböző fizikai munkák elvégzésére. A kínaiak pedig az anyaországból érkező kereskedők leszármazottai, s mint a kínaiak általában, manapság főleg bizniszelnek. Ők adják egyébként a népesség legjavát, az legalábbis fix, hogy ők a legbefolyásosabbak az ötmilliós városállamban – az elnök is mindig kínai, és az angol mellett a kínai a legelterjedtebb nyelv a multikulti országban.

Persze a városképhez sokat hozzáadnak az itt élő nyugati expat családok: bizniszmen apuka mobiltelefonnal és kapitális béllel, szexi anyuka babakocsival kokettál a többi babakocsis anyukával. Velük főleg a plázákban lehet találkozni meg a zebráknál.

img_1103.jpg

Down and Out in Singapore

A dübörgő gazdaságnak hátrányai is vannak, legalábbis az erre vetődő csóringer turistákra nézva. Aki Szingapúrba merészkedik, ne is álmodjon arról, hogy tarthatja a pénztárcáját délkelet-ázsiai low-budget kíméletességhez – sajnos nyugati árakkal kell számolnunk.  No de pár nap fényűzés mindig belefér, és persze ha kellően rafináltak vagyunk, nem kell feltétlenül vagyonokat költenünk.

A reptérre érkezve máris új világba csöppenünk – mintha Európában lennénk. Langy jazz zene, tágas terek, ivókutak, angol melegek. A szingapúri Changi légikikötő amúgy a világ egyik legmenőbbike, van itt játszóház, kiállítások, virágoskert, vízesés, ingyen wifi, ingyenmozi, sőt, állítólag úszómedence is, bár én nem találtam meg. Innen metróval érdemes megközelíteni a várost. A metrón amúgy mindenki kussban ül és a telefonját nyomkodja. Furán utopisztikus kétszáz kínaival totál csendben utazni, főleg a zajbomba Indonézia után.

cam00148.jpg

Első utunk Little Indiába vezetett, azon belül is a Tekka Center nevű piacra, ami leginkább a Fehérvári úti vásárcsarnokra emlékeztet, annyi különbséggel, hogy itt mátrai borzaska helyett a maláj, kínai és indiai konyha remekei közül lehet csemegézni, baráti árakon. Aztán teli hassal nekivágtunk felfedezni Kis Indiát – az ilyesmi mindig izgalmas, én nem tudom megunni a kaotikus, színes, értelmezhetetlen indiai kultúrát, ahogyan a sok bajszos emberke tarka ruhákban szaladgál ide-oda, háttérben meg a roppant hipermodern felhőkarcolók.

Little Indiától egy kisebb séta az Orchard Road menő bevásárlóutcája. Innen meg felkaptathatunk egy szép dombra, ahol botanikus kert, évszázados koloniál építészeti emlékek meg mindenféle izgis múzeumok vannak. A kortársművészet közepesen ízléses módon elegyedik a hagyományossal: nagyon tetszett például a városháza (vagy mi) elé kitelepített szemétből készült Predator szobor.  Na de hogy valami a jóízlés mellett is szóljon: tetszetős, hogy a parkok és a böhöm felhőkarcolók egyaránt megtalálhatók a belvárosban.

img_1152.jpg

Egyébként a soknemzetiségű Szingapúrban nagy vallási tolerancia uralkodik. Békésen húzüdnak meg egymás mellett a tarka hindu es buddhista szentélyek, a mecsetek és a keresztény templomok. Vagy valójában itt már a pénz az úr?

img_1167.jpg

Ha már della: a legszingapúrabb Szingapúr a maga felhőkarcolóival a Marina-öbölben vár minket. Itt található a városállam jelképe, a vízköpő hal-oroszlánt ábrázoló Merlion szobor, engem viszont sokkal jobban megfogott egy másik ikon, ami valami kibernetikus liliom akart lenni, bár leginkább Optimusz fővezér feltartott bemutató középső ujjára hajaz.

img_1298.jpg

Ha fel akarunk vágni, több se kell, liftezzünk fel Szingapúr tetejére! A Marina-öbölben található a bazimagas hármas felhőarcoló (tök ciki, de elfelejtettem a nevét), a három épülettömb tetjén meg valami Noé bárkájára emlékeztető konstrukciót álmodtak meg, no, ide kétféleképpen is fel lehet jutni. Vagy a turistakilátóba válthatunk jegyet (kb 4 ezer Ft-nak megfelelő szingapúri dollár) vagy felmehetünk az egyik tömb tetjén üzemelő Skybar-ba – ingyen. Utóbbihoz viszont a dress code betartása szükségeltetik, amiről nekem nem volt tudomásom. S mivel a reptéri csomagmegőrzőben felejtettem a Bocskai-sújtásos dolmányom, a szigorú szingapúriak kipenderítettek a földszinti lobbiból. A turistalifthez meg nem volt sok kedvünk, így jobb híján alulról fényképezgettük Noé fennakadt bárkáját.

cam00161.jpg

Az öböl túloldalán, egy plázán keresztülbaktatva egy a botanikus kertbe juthatunk. Itt is van minden, mi szem-szájnak ingere, zöldterület, óriáskerék, beltéri vízesés, terminátorból szökött futurisztikus gyilkos rovarszobrok, nekem azonban a legjobban a biomechanikus műfák tetszettek, amik sötétedés után még világítanak is, mintha csak az Avatar-ban lennénk!

cam00233.jpg

Drágaság ide vagy oda, egy víziaxizást azért érdemes megendegni magunknak naplemente után a belváros csatornarendszerében...

img_1313.jpg

Hát kb ennyi fér bele egy nap Szingapúrba. Közel sem láttunk mindent, na de lesz még legközelebb. Késő este szófogadó polgárként csendesen visszametróztunk a reptérre, és a Fülöp-szigetek felé vettük az irányt, ahol újabb egy hónapnyi rendhagyó kaland várt ránk... De erről majd legközelebb!

Képeket Szingapúrról ITT találtok.

A bejegyzés trackback címe:

http://zolindonezia.blog.hu/api/trackback/id/tr106953801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

BejcsiSg · http://bejcsiblogja.blogspot.sg/ 2014.12.03. 11:00:07

A bazi magas harmas epulet neve Marina Bay Sands..:) A hires medencejet nem probaltad?? En mar masfel eve elek itt de eddig kimaradt (termeszetesen anyagi okokbol), de a Skypark-bol messzirol mar csinaltam par fotot rola :D A Little India amugy abszolut kedvencem, s jot nevettem a Tekka Market-Fehervari uti piacos hasonlaton lol!!

RolFic · http://onlinetrendek.blog.hu 2014.12.03. 13:07:58

Már megint a dress code Zoli! :)

ComLo 2014.12.08. 00:18:03

Az öngyilkossági ráta irtozatos f*szság (kontkértan Singapure nincs benne a top 110 országban (amiben egyébként magyarország a 8.))

A Marina Bay Sands ugyan drága (2 ágyas szoba 380 SGD) de ha azt veszed, a legolcsóbb egyágyas szállás egy Hotel 81-ben a Little India-ban 100 dollár körül van, ha ketten vagytok már-már megéri. A medencét csak akkor tudod kipróbálni. Egyébként kicsit csalódás, mert 99%-basn kínai túristák selfi-zik magukat. Az elit más 5 csillagos hotelekben szál meg (pl az öböl másik oldalán a fullerton hotelben).

Pár napos látogatás esetén. még a Sentosa szigetet, és az állatkertet érdemes megnézni.

ComLo 2014.12.08. 00:53:05

@ComLo: Javítanám 48. a 2012-es adatok szerint ami azért még így is lényegesen jobb mint sok más ország (pl Dánia, Új Záland, USA, kanada, Finnország, Belgium stb stb stb)

PR_fact 2014.12.08. 07:16:38

@ComLo: "Az öngyilkossági ráta irtozatos f*szság (kontkértan Singapure nincs benne a top 110 országban (amiben egyébként magyarország a 8.))"

Ezt bele kellett írni, nehogy a magyarokban felmerüljön, hogy a szabályok kőkemény betartatása és a fizikai büntetésformák visszahozotala többek között a halálbüntetés a megoldás a közbiztonság problémáira és ezek ténylegesen csökkentik a bűnözést és még a gazdaságnak is jót tesz.

ComLo 2014.12.08. 19:24:22

@PR_fact: Én nem feltételeznék ilyen rosszindulatot a blogíroról, inkább csak tájékozatlan a témában, és hallott valamit.

BTW Singapore egy NAGYON érdekes hely. Azt szoktam mondani hogy egy jól müködő diktatúra. TÉNY hogy ott nincs bünözés (egy biciklilopás már-már cimlapsztori), TÉNY hogy brutális a tisztaság (enni lehet gyakorlatilag az utcáról bárhol), és TÉNY hogy az egész ottlétedet belengi a büntetéstől való félelem (egy példa: egyik munkatársamnak kiesett a zsebéből egy papírzsebkendő a metrón. A mozgólépcső tetején már várták a biztonságiak, az irodába kísérték, megmutatták neki a felvételt, és közölték hogy mivel nem volt direkt, ezért 500 SGD helyett csask 100-at kell fizetnie.). Én baromira élveztem, de elismerem, nem mindenkinek jönne be az a világ. Mind konzervatív, mind liberális szemmel találni benne értékeket és visszataszító dolgokat. Nagyon más, talán a világon semmihez nem fogható világ.

zotyakos 2014.12.09. 09:11:51

Koszonom a hozzaszolasokat!

Igaz, ami igaz, a blogom neve azert Zol-Indonezia es nem Zol-Szingapur, mert Indoneziaban elek, szoval Szingupurrol vajmi keveset tudok. Az indonez posztokat is felve szerkesztem csak ossze, nehogy tul sok pontatlansag legyen bennuk, hat meg akkor Szingapur! Raadasul a decemberi bejegyzesem egy majusi utazasom mementoja...

Azt, hogy Szingapur top ongyilkos hely, valoban csak ugy hallottam, az viszont teny, hogy a Gallup 2012-es felmerese szerint SGP a vilag legboldogtalanabb es legfrusztraltabb orszaga a vizsgalt 148 orszag kozul.

A minap lattam egy szingapuri dokfilmet egy X Ho nevu helyi punk muveszrol, erdekesen mutatja be milyen relative lazadonak lenni ebben a puha diktaturaban. A film cime The Naked DJ es asszem SGP-ban le se vetithetik. X Ho-tol itt egy random szam, akit erdekel, jarjon utana.
www.youtube.com/watch?v=Wc3PsdPEuqw

Nekem amugy bejott Szingapur!

ComLo 2014.12.09. 18:33:19

@zotyakos: Semmi gond, de talán pont Singapore az a hely a világban, amiről mindenféle statisztika és elemzés sem mond el igazán sokat. Azt látni kell és át kell élni.

Én az elmúlt év egy jelentős részét ott töltöttem (a fenntmaradót egyébként Jakartában :-) ) így elég sokmindenre ráláttam (persze ez is édes kevés). Beszélgettem sok oda települt munkatársammal (voltak közöttük Indiaiak, Magyarok, Kínaiak), az egyik legjobb barátom egy SIngapore-i születésű helyi állampolgár srác volt.

Az elégedetlenség, főleg a "jóba beleszületett" fiatalok körében igaz. Közülük sokan külföldi iskolát végeztek és testközelből tapasztalták meg, fiatalon, hogy milyen egy liberális demokrácia.

Őket ellenpontozza, a direkt ezen szigorú életvitelt választó bevándorlók, akiknek bejön Singapore.

Egyébként az is érdekes, ahogy az állami vezetés, hogyan próbálja meg növelni a városállam presztizsét (F1, Marina Bay Sands, Flyer stb stb), és hogy próbálja meg saját állampolgárai körében növelni a hazaszeretet (Sportba ölt hatalmas összegek (elég összehasonlítani a 15ös South East Asian Games-t a 2011-es Jakartaival), monumentális állami ünnepek, vagy a néha erősen szocreált idéző város szerte fellelhető, Singapore-t preferáló plakátok. De érdekes hogy már a "kicsiket" is hogy agitálják: az öböl partján van egy gyerekrajz kiállítás ahol 6-8 éves gyerekrajzok szólnak arról, mennyire szeretik Singapore-t.

Bocsi ha hosszú voltam, de Singapore (Jakarta mellett természtesen :-) ) szivemnek egy nagyon kedves pontja :-) .

almaza 2015.01.14. 14:56:39

Na Hello Zoli,

Annyira nagyon eltalalt a ez a poszt, mint a csuda! Masfel ev Indoneziaban eles utan pont ezek az erzesek tamadnak meg, mikor Szinga-ba latogatok. En is csipem Indo-t, de marha jo erzes egy ora kompozas alatt szaz evet utazni elorefele es elvezni a civilizaciot.

Hajra es igy tovabb!

Zoli (a Rhiau szigetekrol)